A képernyőalapú olvasás átprogramozza az agyat. Leépíti a képzelőerőt, az elemző- és ítélőképességet. Már csecsemőkorban szükség van a fizikai könyvek közelségére, az iskolákban pedig vissza kell építeni a primátusukat – vallja egy elismert agykutató.
Maryanne Wolf agykutató, a bostoni Tufts Egyetem professzora. Hiánypótló művében tudományos módszerrel hasonlítja össze, miben különbözik a fizikai könyvek és a digitális szövegek olvasása, ha kognitív képességeinkről és szellemi gyarapodásunkról van szó. Spoiler: az eltérés jelentős és rendkívül nyugtalanító. Ennek megértéséhez azonban kezdjük az alapvető kérdéssel: miért fontos az agyműködés szempontjából az olvasás? Wolf szerint az írott nyelvhez való hozzáférés a személyes életperspektíva javításának egyik leghatékonyabb eszköze, mert találkozási lehetőséget nyújt az egyéni tapasztalatainkon túli világgal, és végtelen lehetőséget kínál a gondolkodásra. Wolf elvégzett magán egy érdekes kísérletet: megpróbálta újraolvasni ifjúkori kedvencét, Hermann Hesse: Az üveggyöngyjáték című könyvét.
Csak második nekifutásra járt sikerrel, miután a szöveg mélysége és összetettsége váratlan nehézségnek bizonyult a mindennapok online olvasási gyakorlatához képest. Nem véletlenül. Szerzőnk szerint a digitális olvasás jelentősen roncsolja a figyelem minőségét a papíralapú könyvek igényelte koncentrációhoz képest. Az általa ismertetett kutatások alapján „képernyőn olvasva gyengül a részletek feldolgozására és felidézésére való képességünk”. A szövegben szinte automatikusan „csak a megértéshez nélkülözhetetlen kulcsszavakat keressük, majd a végkövetkeztetéshez ugrunk – kizárólag azért térve vissza a részletekhez, hogy a benyomásunkat megerősítő morzsákat keressünk”. A gazdag könyvélménynél megszokott esztétikai és kognitív jutalom a digitális olvasásnál biztosan elmarad, de ennél nagyobb a baj: az empátia, a képzelőerő, az önreflexivitás, a hosszabb időn át fenntartott figyelem képessége, továbbá az elemző- és az ítélőképesség is hanyatlik. Csakúgy, mint a türelem: egyre kevésbé vesszük a fáradságot egy-egy hír valóságtartalmának ellenőrzésére. Wolf pontosan ezzel állítja szembe a mélyolvasás ideálját, amelyet egy Marcel Prousttól kölcsönzött fordulattal definiál: „A mondatok, amikben a szavak nem igazolják vissza kezdeti várakozásainkat, agyi terhességhez fogható szünetet vonnak maguk után.”
Így kontextus nélkül leírva a darwinizmus, liberalizmus, BLM, feminizmus, eugenika, LMBTQ és transzhumanizmus mintha semmiben sem kapcsolódna egymáshoz, pedig ezúttal is összenő, ami összetartozik.
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
Hiába, Jakab Péter nem tanult elődje hibájából: Vona Gábor „elvette”, ő eladta a párt lelkét. Knopf Alexandra írása.
Mikor és mennyit olvasunk, de legfőképpen mit? Mennyit és miben változtak az olvasási szokások a Covid és a háború kirobbanása óta? Több kiadót is megkérdezve ennek próbáltunk utánajárni.
A nyugat-európai országban tombol az olvasási válság – írja a Die Welt.
Az ötven év körüli férfi a kórház kápolnájában vetett véget az életének.
Az áthúzódó hatás miatt a 2025-ös gazdasági növekedésben jelentős szerepe lesz a magyar gazdaság 2024 utolsó három hónapjában nyújtott teljesítményének. Az eddig megjelent ágazati adatok óvatos bizakodásra adnak okot, ez a lendület pedig az év jelentős részére kihatással lehet.
